Életrajz

L. Simon László

L. Simon László

író, politikus, országgyűlési képviselő

L. Simon László 1972-ben Székesfehérváron született. A fehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett (1990), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1996), az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedig magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett (1998). Ugyancsak az ELTE-n Ph.D-ösztöndíjas volt. Később felsőfokú kulturális menedzseri képesítésre tett szert, illetve elvégezte a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a szőlész-borászmérnök szakot.

Középiskolás kora óta rajong az irodalomért, elsősorban a magyar költészetért. Írásai húszéves kora óta jelennek meg, fiatal írótársaival közösen megalapította a Fiatal Írók Szövetségét, aminek 1998–2004 között az elnöke volt. 2004-től 2010-ig a Magyar Írószövetségben dolgozott, olyan két kiváló elnök munkáját segíthette a szervezet titkáraként, mint Kalász Márton és Vasy Géza. 

Verseket, esszéket és tanulmányokat publikál. Két és fél évtizedes szerkesztői gyakorlattal rendelkezik: a Magyar Műhely szerkesztője és a Kortárs rovatvezetője, valamint évekig a Szépirodalmi Figyelő című folyóirat főszerkesztője volt, s jelenleg is a Kommentár szerkesztőbizottsági tagja. Az általa írt és tervezett könyve, a Japán hajtás című verseskötet a 2008-as Könyvhéten Szép Magyar Könyv Díjat kapott.

Két tudományos, illetve egy helytörténeti könyvsorozatnak a sorozatszerkesztője (Aktuális avantgárd, Underground expanzió, Velencei-tavi Könyvtár). Több mint egy évtizede alapítója volt a budapesti Magyar Műhely Galériának, ami ma a fővárosi képzőművészeti élet egyik elismert helyszíne.

2005-től 2012-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója volt. 2016 óta a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi docense. Eddig tizenhat könyve jelent meg, köztük egy macedón nyelvű a kiváló macedón költő-műfordító, Paszkal Gilevszki tolmácsolásában. Irodalmi munkásságát 2004-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal, 2007-ben József Attila-díjjal ismerték el.

Kulturális szakértőként elsősorban a hazai kulturális intézményrendszer helyzetéről és a kultúra finanszírozási kérdéseiről közölt írásokat. Az irodalmi, közéleti tevékenysége mellett 2006-ban a Fidesz színeiben aktív politizálásba is kezdett, 2006 és 2010 között Fejér megyei önkormányzati képviselő, s egyben az Oktatási és Kulturális Bizottságnak az elnöke, 2009–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökségi tagja volt. A 2010-es választáson Fejér megyében egyéni országgyűlési képviselővé választották a polgárok, azóta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselője. 2010 és 2012 között, illetve 2013 februárjától 2014 májusáig az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának az elnöke, 2011–2012 között a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 2012-től 2014. májusig alelnöke. Az NKA megreformálása mellett útjára indította a könnyűzenészek munkáját támogató Cseh Tamás Programot. 

2012 júniusától 2013 februárjáig az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkáraként, majd 2013–2014-ben a budai várnegyed, a fertődi Esterházy-kastély és a Kúria megújításáért felelős kormánybiztosként tevékenykedett, ez utóbbi minőségében a legismertebb és legszebb feladata a budai Várbazár felújításának irányítása volt. 

2014. április 6-án, az országgyűlési választásokon a Fidesz–KDNP listáján szerezett újabb mandátumot. Rövid ideig a Gazdasági bizottság alelnöke, majd két évig a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, illetve kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára. Több kormányzati program kidolgozása fűződik a nevéhez, ezek közül kiemelhető a budai várral foglalkozó Nemzeti Hauszmann Terv, a vidéki kulturális örökséget megújítani szándékozó Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram, vagy a határon túli magyar örökséget segítő Rómer Flóris Terv. L. Simon László az Interparlamentáris Unió Magyar—Dél-Koreai Baráti Tagozatának az elnöke, valamint tagja a Magyar—Finnugor Baráti Tagozatnak és a Magyar—Japán Baráti tagozatnak is.

Fontos számára szűkebb hazájának, a Velencei-tó környékének a fejlesztése is. A 2006-ban általa alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány sok értékes fejlesztést, köztük a kápolnásnyéki Halász-kastély felújítását és művészeti kiállítóhellyé alakítását valósította meg.

Életében meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, a felesége által ügyvezetett családi cégüket 1992-ben alapították a szülei, s a család borászati vállalkozása is számos szakmai sikert ért el. L. Simon László második ciklus óta tagja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökségének, aktív a megyei vadászati életben is. 2017. októbertől az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

 Nős, feleségével és négy gyermekével együtt Agárdon él.